Maradj a Szülőföldeden!

Kárpát-medencei Fiatal Vállalkozók Konferenciája és Találkozója – e címmel rendezett közösen előadás-sorozatot a Magyar Ifjúsági Konferencia és a Kárpátaljai Fiatal Magyar Vállalkozók Szövetsége. A több napos rendezvény 2019. április 4-én vette kezdetét, mely április 7-ig tartott a Helikon Hotelben, Makkosjánosiban. A konferencia célja az volt, hogy összehozza a Kárpát-medencei fiatal vállalkozókat és közösen ötletelgessenek bizonyos felmerülő kérdéseken, problémákon és azok megoldásain, ismerkedjenek, barátkozzanak, beszélgessenek. A konferencia sikeréhez hozzájárultak azok a vendégelőadók, akiknek tartalmas és építő bemutatójukat ezúton is hálásan köszönjük!

 

A konferencia hivatalos megnyitója április 5-én vette kezdetét, amelyet Zán Fábián Sándor (református püspök), majd pedig Levcsenkó Róbert (görög katolikus esperes-helyettes) nyitott meg ünnepi beszédével. A püspök úr a hálát kiemelve elmondta, hogy örül, hogy vannak még Kárpátaljai fiatalok, akik itthon képzelik el jövőjüket. Az esperes-helyettes úr pedig kiemelte, mint ahogyan az apostolok „lánglelkűek” energikusak voltak, mi is tanulhatunk egymás tapasztalatából.

EztkövetőenJakab István, a Magyar Országgyűlés alelnöke is köszöntötte a megjelenteket. Az alelnök úr bátorította a hallgatóságot és gratulált, hogy egy Fiatal Szervezet első rendezvényén vehet részt. Idézve őt: „ha jól határozzuk meg a kiindulópontokat – fél siker, … mert szakmai ismeretek, üzleti piac, emberi kapcsolatokról is szól e két nap, … és hogy a köz java – határon túli emberek életében is hasznosuljon.”

Szilágyi Mátyás, főkonzul úr is köszöntve a hallgatóságot, gratulált a jó kezdeményezés ügyéért. Továbbá folytatva kiemelte, hogy milyen erő is van abban, amikor a mikrorégiók közösen összefognak, hogy leküzdjék a nehézségeket, határokat, mert a konferencia stratégiai célja egyben a szülőföldön maradás is.

A Kárpátaljai Magyar Vállalkozók Szövetségének elnökétől, Virág Lászlótól is jó érzésű gondolatokat hallhattak az összegyűlt vendégek. Az elnök úr szavai által is dicséretet zsebelhettek be a „fiatalok”, mivelhogy „jó utánpótlás” lesznek.

Huszár Péter, a Kárpátaljai Fiatal Magyar Vállalkozók Szövetségének elnöke rövidre zárva a köszöntő beszédét: „itthon is lehetséges boldogulni”.

 

A pénteki nap első előadójaként Vágvölgyi Gusztávot (Pablót) hallhattuk, előadásának címe: Új trendek a vállalkozás világában. A közösségi vállalkozás, a csapatépítés, a munkaerőmegtartás és motiválás jövője – ezek mind fókuszpontok működése terén. De mindemellett az előadó szervezetfejlesztő, facilitátor, tréner, coach – munkája széles skálájú. Bemutatta a szakértő úr az Inspi-Ráció Egyesületet, mely tanácsadó szervezetként működik, főként alulról szerveződő közösségek számára. Olyan területekre is kitért az előadó, mint például a társadalmi robbanás, tudatfejlődés (Maslow-piramis), vállalati technológia fejlődése.

De mi is a közösségivállalkozáslényege?

• a benne dolgozókközösségkéntélik meg a mindennapimunkát;
• a közösségmotivációsenergiát ad, ígysikeresebblesz a vállalkozás;
• célja a helyitársadalom, a helyilakosságmegerősítése

Nagyon jó példával szolgált a szakértő úr: mint ahogyan mindennek megvan a maga természete, úgy minden munkatársnak szintén megvan a maga természete – és ezt vezetőként fel kell ismerni, és akképpen viszonyulni. Valamint a körök rendszere és a csapatépítés: minden csapat köröket alkot, mert eltérő a felelősségvállalás kérdése, így a köröket tudatosítani kell, mert más-más vezetői magatartás tartozik hozzá.

 

A következő előadó Pataki Gábor üzletfejlesztő szakértő volt. Előadásában több olyan külföldi és magyarországi céget, illetve ezen cégek üzleti modelljét mutatta be, amelyek sikeresek, és amelyek sikerességéhez nagy mértékben hozzájárult az, hogy applikációkat, illetve internet alapú rendszereket használnak. A szakértő úr elmondta, hogy szintet kell ugornunk ahhoz, hogy a felgyorsult világ lehetőségeit ki tudjuk használni.

A Sharing EconomySzövetségetazalábbivállalkozásokhoztáklétre:

• Az oszkar.com a legismertebbmagyar Car-sharing oldal, amelytulajdonképpenegymozaikszó, OrszágosSzemélyszállításiKözösségiRendszer.
• Ha egykoncertrevalamelyokbólnemtudunkelmenni, akkor el tudjukadni a jegyünketegymásodlagospiacon, erreteremtlehetőséget és ad felületet a ticketing oldala.
• A rukkola egy olyan könyvcserélő oldal, amelyen keresztül az általunk megunt könyveket tudjuk elcserélni másokkal.
• A loffice irodai szolgáltatást, valójában irodai asztalt kínál órabérben.

A magyar sharing economy oldalakközülpedigismertebbek a következők: joinmywedding.com, járókelő.hu, MOL Bubi, MOL LIMO.

Valamint beszélt még közösségi gazdaságról, viralitásról a közösségi vállalkozásunkban, digitális érettségről, többszereplős modellekről a közösségi gazdaságban.

 

 

A következő előadást a Székelyudvarhelyről érkezett Már István tartotta: Hagyományaink gyümölcsei címmel. Az előadó úr 2 közösségalapú vállalkozást mutatott be, ezek a FRUTRAD projekt és a Zöld Vállalkozás Program. A célok, amelyeket kitűztek: megmenteni és újra értéket adni a régi gyümölcsfajtáknak, ösztönözni a termesztésüket; valamint a helyben történő gyümölcsfeldolgozás által növelni a hagyományos gazdálkodás jövedelmezőségét. A helyi közösségek számára szakmai segítséget, oktatást, együttműködést ajánlanak, így a programok segítségével az adatgyűjtés, a gazdák oktatása, piaci lehetőségek feltárása és a fejlesztési csomagok kidolgozása megvalósulhat. Közösség mozgósító tevékenységekben is részt vesznek: pályázati támogatás kisléptékű projektekre a közösségek tájékoztatása és mozgósítása érdekében, közösségi találkozók megvalósítása, szórólapok, tájékoztató anyagok készítése, gyümölcsfesztivál megrendezése, kiállításokon való részvétel, gyümölcsfeldolgozó manufaktúra létrehozása.

 

A Szentesen működő Délalföldi Kertészek Szövetkezetének bemutatása Nagypéter Sándor által volt prezentálva. Az elnök úr bemutatta a szövetkezet életét, annak alapítását, elismerését, munkáját. A főbb termékek, amelyekkel foglalkoznak: paprika, paradicsom, uborka, káposztafélék, ipari növények illetve egyéb növények. Ismertette a főbb kapacitási mutatókat, szolgáltatásaikat a tagság felé. Teljes mértékben a nyomonkövethetőségjellemzi a szövetkezet munkáját, egészen a termelőtől kezdve és a biológiai növényvédelemre is nagy hangsúlyt fektetnek.

 

Dr. BacsóRóbert, a II. RákócziFerencKárpátaljai Magyar Főiskola tanára az Ukrajnai hitelszövetkezetekről tartott előadást.

A hitelszövetkezet egy gyűjtőfogalom, de kicsit más megközelítést kap Ukrajnában.

A mai Ukrajna területét vizsgálva nem újszerű a hitelszövetkezet intézménye, más a XVIII. és a XIX. században létrejöttek hitelszövetkezetek az akkori Osztrák-Magyar Monarchia területén.

Többen ismerik a Magyar Királyság Országgyűlése által 1897-ben indított segélyprogramot, amelyet az Északkeleti-Kárpátokban indítottak, és „hegyvidéki akció” néven a földművelési minisztérium irányítása alatt állt. Annak akkori vezetője Egán Ede volt, akiről a mai kárpátaljai gazdaságélénkítő program a nevét kapta.

Ha az 1991 utáni, Ukrajna függetlensége óta létrejött és működő hitelszövetkezeteket vizsgáljuk, akkor világosan látszik, hogy több mint 100 év távlatából is van hatása a történelmi előzményeknek. Mert azokban a régiókban, megyékben aktívabbak és sikeresebbek a hitelszövetkezetek, amelyek valamikor az Osztrák-Magyar Monarchiához tartoztak.

2001-ben hozták meg Ukrajnában a hitelszövetkezetitörvényt. Akkorúgydöntöttek, hogy a jogalkotók, hogy a hitelszövetkezetek non-profit szervezetekkelllegyenek. Sokmindenhezhozzájárulnak a hitelszövetkezetek, elsősorban a gazdasági szereplők pénzügyi igényeihez járulnak hozzá, illetve a vidékfejlesztéshez.

 

A NemzetstratégiaiKutatóintézetigazgatója, MolnárGyörgy elődásának címe a következő volt: Lehet-e közös célunk a kendergazdaság Kárpát-medence méretű felépítése? Az igazgató úr bemutatta a versenyképes ipari kendergazdaság gazdasági, társadalmi és környezeti hatásait, melyek a következők: megnöveli a termőföld jövedelmezőségét, jelentősen hozzájárul az életminőség javulásához, kulturális és közösségszervező szerepe van, és határokon átívelő fejlesztési együttműködést tesz lehetővé. A korszerű kendertermékek hatása mind az építőiparban, autóiparban, egészséges élelmiszerekben, kozmetikumokban, gyógyászati termékekben, használati tárgyakban megfigyelhetők. A Kárpát-medence teljes területe alkalmas a kender termesztésére, melyre igény is van, kivitelezhető, mert a termesztés és feldolgozás összehangolása makroregionális és az együttműködéshez szükséges ágazati hálózatok rendelkezésre állnak.

 

Csáki Rozália, ügyvezető igazgató a Székelyudvarhelyi Közösségi Alapítványt mutatta be, mely egy független, helyi adománygyűjtő és támogató, a jótékonyság kultúrájának építője, amely programok szervezésével és támogatások révén a tudatos, felelősségteljes, egymásra figyelő, aktív és kreatív közösséget építi. Az alapítvány fő tevékenységi területei: adományszervezés (Kaláka Plusz, Jótékony Közösség, Odaadó est, Közösségi Kártya), támogatás (Városi Kaláka, Heuréka Alap, Fuss NEKI, Give-Get-Do!), közösségfejlesztés (Élhető Udvarhely, Digitális Kaláka, Udvarhelyiek a nagyvilágban).

A beszámoló további részleteiről honlapunkon www.kmvsz.org.ua címen olvashatnak tovább.

Biró Gergő és Szamburszki Gabriella